Angol kulturális verseny

Angol nyelvű kulturális verseny

Angol nyelv és kultúra tanára. Ez áll a diplománkon, amit a főiskola / egyetem elvégzése után kézhez kapunk. Azután elkezdünk tanítani, kezünkbe vesszük a könyveket, és a végén angol szakos nyelvtanárok leszünk. Mi hiányzik innen? A kultúra. A mai könyvek többsége a középpontba a szókincset és a nyelvtant helyezi, esetleg a beszédkészség-fejlesztést, de ez is inkább az utóbbiakra épít. A könyvekben található rövid szövegek nem alkalmasak hosszú távú használatra: megmutatható bennük a kontextus, a különféle nyelvi szerkezetek, de annyira "mesterségesek", hogy ezekkel a valóságban biztosan nem találkoznak a gyerekek. A leckék végén szokott lenni egy-egy oldal, ami arra hivatott, hogy eleget tegyen a NAT azon megkötésének, miszerint legyen kapcsolat a többi tudományterülettel is. Nekem két fő problémám van ezzel kapcsolatban. Az egyik, hogy egy ilyen oldal egy területhez kapcsolódik, így nem a komplex tudásrendszert erősíti, csupán egy szeletét. A másik gond, hogy ezek a szövegek sem sokkal érdekesebbek (legfeljebb hosszabbak) a többinél, a feladattípusok viszont semmilyen kihívást nem jelentenek. Sokan még mindig a tankönyvet tekintik elsődleges forrásnak az idegennyelv tanításban (is), pedig ez szerencsére nem így van. Az oktatás tartalmi szabályozói között nem szerepel a tankönyv. Ennek jelentősége a Jó Gyakorlat szempontjából felbecsülhetetlen, hiszen nem kell ragaszkodni a könyvben leírt szöveghez, bátran lehet máshoz nyúlni. Én magam is azt vallom, hogy nem tankönyvet, hanem tananyagot tanítunk, és a NAT – helyi tanterv páros határozza meg a munkánkat (még a kerettanterv sem, tankönyvet is a helyi tanterv alapján választunk).

Amikor angol szakos kollégáimmal létrehoztuk a Jó Gyakorlatot az a cél lebegett a szemem előtt, hogy a kultúra jelzőt ismét visszailleszthessük munkánkba. Az angol nyelvű népek annyira gazdagok kulturálisan, hogy a lehetőségek tárháza terül elénk, ha úgy döntünk, belevágunk a tanításába.

A Jó Gyakorlat épít a mai világban elengedhetetlen kooperatív készségekre, a tudásmegosztásra és a belső (csoporton belüli) tudásátadásra. Mivel a versenyre a tanulók csapatokban, de azon belül önállóan készülnek fel (a szaktanár útmutatásai mellett), csak akkor lehetnek sikeresek, ha egy ember egy, maximum kettő dologra fókuszál, majd ezt összerakják. A folyamatoskommunikáció elengedhetetlen a felkészülés során is, és a mai technológiával eltűnnek a határok: Zoom, Microsoft Teams, Google Classroom és társai segítségével nem kell egyszerre egy helyen lenni.

Azért különleges, mert megismerteti a tanulókat az angol nyelvű kultúra alapjaival és olyan tantárgyak idegen nyelvű anyagába nyerhetnek betekintést, mint a történelem, a földrajz, vagy a művészetek. Más intézményekben ehhez két tanítási nyelvű képzési forma szükséges. Nekünk azonban nem célunk az egész évfolyam anyagának angol nyelven történő átadása, helyette olyan részleteket emelnek ki a feladatok, amikkel a tanulók a mindennapi, autentikus szövegekben találkoznak. Ez lehet egy dal, egy újságcikk, vagy akár egy angol nyelven zajló beszélgetés külföldön.

A Kecskeméti Széchenyivárosi Arany János Általános Iskola akkreditált kiváló tehetségpont, és az európai tehetségpont-hálózat tagja. Intézményünkben nagy hangsúlyt fektetünk a kompetenciafejlesztésre, a tehetséggondozásra és az egyéni bánásmód érvényesülésére.
A felkészülés közben fejlődik a tanulók kommunikációs, digitális, és idegen nyelvi kompetenciája, gyarapszik a szókincsük, fejlődik a beszéd- és íráskészségük. A szaktárgyak iránti motiváció is nő, a feladatok további kutatásra ösztönöznek. A helyi tantervben kiemelt szerepet kap a csoportmunka, ami az egész versenyre érvényes. A belső tudásátadás nem csak a diákok, de a szaktanárok oldaláról is elvárt. A munkaközösség véleményezése és a tantestület véleménynek kikérése szintén a helyi tanterv alapelvárásai közé tartozik.

Az angol nyelvű országok kultúrájának ismerete az idegen nyelvet tanuló diáktól alapkövetelmény, hiszen nem elég a szókincset és a nyelvtani ismereteket bővíteni, szaktanári kötelességünk a kultúrát is továbbadni. Azok a diákok, akik részt vesznek a versenyen sok olyan információ birtokába jutnak a felkészülés közben, ami a többi tudományterület felé is növeli motivációjukat mind reál, mind humán területeken.

Földrajz: tájékozódás a síkban és a térben; az országok földrajzi elhelyezkedése, szomszédai; földrajzi nevezetességek; híres magasságpontok

Irodalom: ünnepek a kultúrákban, ezek kialakulása; az Artúr-mondakör feldolgozása; klasszikus irodalmi szövegek egyszerűsített változatai (pl. Verne: 80 nap alatt a Föld körül, H.G. Wells: A Világok Harca, vagy Melville: Moby Dick); újkori angol irodalmi alakok (Shakespeare [Macbeth, A Vihar]; Robert Louis Stevenson [Kincses Sziget])

Történelem: Az Egyesült Királyság és az Amerikai Egyesült Államok történelmének főbb állomásai; az angol nyelv rövid története, fontos nyelvtörténeti állomások

Matematika: a holdév és a napév fogalma; az egyes országok statisztikai mutatói (terület, népesség); természetes (pl. tavak, folyók) és mesterséges (pl. emlékművek, híres épületek) formák adatai: magasság, mélység, szélesség, hosszúság, kor

Rajz és vizuális kultúra: az angol nyelvű országok jelképei, színei; stíluskorszakok és korstílusok; az ünnepek képi világa; stílusjegyek megjelenése az építészetben és a képzőművészetben

Ének-zene: az angol nyelvű országok zenei világa, érdekes hangszerek, ezek története; zenetörténet: híres angol / amerikai zeneszerzők

Testnevelés és sport (elméleti szinten): különleges sportágak az angol nyelvű országokban; híres sportolók; olimpiai sikerek

Informatika: információk keresése az interneten (egyszerű és összetett keresés); információszűrés és -ellenőrzés

A Jó Gyakorlat választ ad arra a kérdésre, amit a jelenlegi két tanítási nyelvű rendszer próbál meg lefedni: az idegen nyelv integrálása a különféle tudományterületekbe. A verseny lehetőséget teremt arra, hogy a fentebb megnevezett diszciplínák mindegyikéhez hozzájáruljon az idegennyelv és viszont: ezeken keresztül jobban megismerjük az országot és az ott élő embereket.

A másik probléma, amivel gyakran szembesülünk, a motiválatlanság. Vannak olyan tanulók, akiket sem a szókincs, sem a nyelvtani rész nem köt le, nem szívesen tanulja a tantárgyat. Azonban valamelyik tárgyban biztosan kiemelkedőek: kiválóan rajzolnak, énekelnek, esetleg érdekli őket a topográfia, a matematika, vagy remek sportolók. Ha megmutatjuk nekik, hogy az idegen nyelvben is megtalálja azt, ami motiválja, új távlatok nyílhatnak meg előtte.

A verseny meghirdetése már februárban elkezdődik, bár magát a rendezvényt csak áprilisban tartjuk. Nem véletlen adunk ennyi időt a gyerekeknek, ugyanis (mintegy nulladik lépésben) négyfős csapatokat kell alakítaniuk, s csapatnevet választaniuk. Ezeket nem angolcsoportonként, hanem osztályonként alakítják meg, így egymást segíthetik tagozatos és nem tagozatos tanulók. Együtt készítik el a plakátot, amely mintegy "belépőként" funkcionál. Ennek a feladatrésznek a célja az esztétikai érzék és az együttműködési készség fejlesztése.
A téma minden évfolyamon egy város, amelyet természetesen az életkori sajátosságok alapján állapítunk meg. Alaptézis, hogy a felső tagozat első két évfolyamán az Egyesült Királyság, míg a második két évfolyamon az Egyesült Államok a téma. Ötödik osztályban Londonról, hatodik osztályban Edinburgh-ról, hetedik osztályban Washingtonról, míg nyolcadik osztályban New York-ról készítik munkájukat. Azt kérjük, hogy a képek domináljanak, a szöveg csak kísérőként funkcionáljon.

A verseny napjára nekem, mint főszervezőnek különösen széleskörű feladatom van, ugyanis én biztosítom a technikai s tárgyi feltételeket is. Kollégáim mindenben segítenek és mellettem állnak, például a csokoládé és az üdítő (amit a gyerekek kapnak) beszerzésére két kolléganőm vállalkozott, akik ebben járatosak (kiszámolják, mennyi szükséges, honnan lehet beszerezni, elhozni, tárolni, stb.). Elkészítem a Kahoot! játékot minden évfolyamra, kinyomtatom a megfelelő példányszámban a feladatlapokat, a megoldólapokat és a hanganyag átiratát a hallott szöveg értése feladatlaphoz. Ezeket a megfelelő számban borítékolom, és kiosztom a résztvevő kollégáknak. Ezzel segítem munkájukat és támogatom a verseny levezetését. Emellett gondoskodom a termek át- és visszarendezéséről, illetve a táblagépek kölcsönzéséről és visszaviteléről. Nálam van minden évfolyam hanganyaga, amit előtte e-mailben elküldök a kollégáknak, akiket illet. Ők letöltik számítógépükre és onnan el tudják indítani, minden probléma nélkül. A biztonság kedvéért pendrive-on is hozom, hátha probléma van az internetkapcsolattal.

A tanterem átrendezésére és a kellékek kiosztására nyolcadik évfolyamról kérek fel tanulókat, akik ugyan a versenyen nem szeretnének részt venni, de szívesen segítenek kiosztani a táblagépeket, feladatlapokat, s egyéb kellékeket. A padok egymással szemben helyezkednek el, lehetővé téve a négyfős csapatmunkát.

A tanulók köszöntése után felvázoljuk a feladatokat és elkezdjük magát a megmérettetést.
A plakátok értékelését nem ott helyben végezzük, de a tanulóknak tudni kell egy pár szót mondani a műről (mi látható rajta, miért ezt választották, stb.). Természetesen minél magasabb az évfolyam, annál összetettebb mondatok hangzanak el a célnyelven. A második feladat a Kahoot! játék. Ehhez a kiosztott táblagépeket és az általam megadott kódot használják. Ezzel Challenge módban indítják a játékot, amit így a saját tempójukban oldhatnak meg. A "játékosnév" mezőbe a csapatnevet írják. Tekintettel arra, hogy az én Kahoot! fiókomhoz vannak rendelve a kódok, így minden eredményt én kapok. Ezeket még aznap este pontokra váltom és másnap odateszem a kollégák asztalára.

A hallott szöveg értése szintén az angol nyelvű országok kultúrájáról szól. Ötödikben még csak egy rövid szöveget adunk, nyolcadikban már jóval hosszabbat és bonyolultabbat. Ehhez a hangfájlt én biztosítom, ahogy a szövegátiratot is. A feladatlap és a hallott szöveg értése (amit kétszer hallgatnak meg) megoldólapon kerül beadásra, ott kell jelölni a végleges döntést. Míg feladatlapot mindenki kap, megoldólapból csapatonként egy jár. Így jobban végig kell gondolniuk, mit vezetnek fel a megoldólapra. Amit egyébként javítani is egyszerűbb.

A feladatokat közösen állítjuk össze, s próbálunk változatos palettát felmutatni: rajzolás, színezés, egyszeres és többszörös választás, rövid és hosszú szöveges válasz, párosítás stb. Ezzel biztosítjuk, hogy ne legyen unalmas és repetitív egyik feladatsor sem. A pontozást pedig úgy alakítjuk, hogy a pontérték a nehézséggel arányosan növekedjen.

A hatvan perc alatt használhatják a táblagépeket információ-keresésre, így senki nincs hátrányban. A gyerekek nagyon élvezik, sokat konzultálnak egymással. Kolléganőmmel körbejárunk, segítünk, ha technikai problémájuk akad. A helyes választ azonban soha nem áruljuk el.

A javítást is közösen végezzük. Minden feladatlapot ketten nézünk át. Az első javító piros, a második zöld tollal dolgozik. A végső pontszám a következőkből áll össze:

feladatlap + hallott szöveg értése + Kahoot! játék + plakát pontszáma

A jutalmak is színesek, méltóak a verseny presztízséhez:

• A résztvevők szaktanári dicséretet és jeles érdemjegyet kapnak (100%) angol nyelvből
• A segítők szaktanári dicséretet kapnak.
• Az első három helyezett csapat osztályfőnöki dicséretben részesül érdemjegyük 100%-ról 200%-ra emelkedik, emellett a következő tárgyjutalmakat vehetik át:
• I. hely: nyelvkönyv az Oxford kiadótól (szintje évfolyamfüggő), kitűző és hologramos könyvjelző
• II. hely: könnyített olvasmány (szintje évfolyamfüggő), angol mintás ceruza és füzetcímke
• III. hely: füzet, angol mintás ceruza és radír

A díjakat egy átadó ceremónián adjuk át az igazgatóasszony jelenlétében, amiről fénykép és videofelvétel készül az iskola archívumába.

Büszke vagyok rá, hogy kidolgozhattam és levezethetem ezt a kulturális versenyt. Minden évben nagy kihívás, de szívesen csinálom, ugyanis az angol nyelv nekem nem csak "munkaeszközöm", hanem a hobbim, így a feladatok összeállítása, a hanganyagok keresése számomra izgalmas és motiváló feladat. Őszintén bevallom nem hittem volna, hogy ennyire sikeres lesz ez a kezdeményezés, mely egy teljesen új szemléletmódot próbál megmutatni az angol nyelv használata terén.

Történelem háziverseny

Történelem háziverseny

Iskolánk idén is megrendezi hagyományos történelem háziversenyét, amely izgalmas kihívásokat és sokszínű feladatokat kínál az érdeklődő tanulók számára. A verseny célja a történelmi ismeretek elmélyítése, az együttműködés fejlesztése, valamint a kreatív és digitális kompetenciák erősítése.

A verseny három fordulóból áll, és négyfős csapatok nevezhetnek. A csapatok összetétele különleges: minden csapatban egy-egy 5., 6., 7. és 8. évfolyamos tanuló vesz részt, így a közös munka során a különböző korosztályok tudása és tapasztalata is érvényesül.

1. forduló – online feladat
Az első forduló egy online, tesztjellegű feladatsor, amelyet a csapatok önállóan oldanak meg. A feladatok a tanult történelmi ismeretekre épülnek, és a pontos, átgondolt válaszadásra helyezik a hangsúlyt.

2. forduló – Kahoot! kvíz az iskolában
A továbbjutó csapatok egy izgalmas, gyors reakciót igénylő Kahoot! kvízen mérhetik össze tudásukat az iskolában. Ez a forduló nemcsak a tudást, hanem a csapatmunkát és a koncentrációt is próbára teszi.

3. forduló – szóbeli döntő az iskolában
A döntő fordulóban évfolyamonként eltérő feladat várja a versenyzőket:

• 5–6. évfolyam: egy választott történelmi témához kapcsolódó PowerPoint-bemutató készítése és előadása

• 7–8. évfolyam: történelmi szövegalkotás, amelyben a tanulók kreatívan és szakszerűen dolgozzák fel a megadott témát

A háziverseny kiváló lehetőséget nyújt arra, hogy a diákok játékos formában mélyítsék el történelmi tudásukat, miközben együtt dolgoznak és megmutathatják kreativitásukat. Minden érdeklődő csapatot szeretettel várunk!

Sportversenyeink

Informatikai verseny

Informatikai verseny

Iskolánk a tehetséggondozás terén országosan is kiemelkedő helyet foglal el az intézmények rangsorában: 

Akkreditált Kiváló Tehetségpont, Minősített Tehetséggondozó Műhely, az Európai Tehetségpont-hálózat tagja, emellett 2022-ben elnyertük az Örökös Ökoiskola megtisztelő címet. Mindez azt mutatja, hogy a kollégák a magas színvonalú oktató-nevelő munka mellett a tehetséggondozásra is nagy hangsúlyt fektetnek. Szinte nem telik el olyan hét, hogy ne lenne verseny, amire iskolánk egy (vagy több) tanulója jelentkezett. Beszélhetünk (a teljesség igénye nélkül) matematika, idegen nyelvi, természettudományos, történelmi, magyar nyelvi megmérettetésekről csakúgy, mint sportversenyekről. Mindenki a maga területén igyekszik felkészíteni tanítványait, vagy saját ötletét formába önteni egy verseny képében. Én sem szerettem volna ebből kimaradni, ezért terveztem meg az Arany János Informatikai Műveltségi Versenyt, amit kollégáimmal meg is valósítottunk.

Kevés olyan tudományterületet ismerünk, ami az elmúlt bő két évtizedben (a 2000-es évek elejétől kezdve) akkora fejlődésnek indult volna, mint az informatika. Akkoriban az egy gigabájtos merevlemezre ráfért a Windows 98-as operációs rendszer, a Microsoft Office 1997-es verziója, s még néhány játék. Manapság az adatmennyiséget főleg giga- és terra bájtokban mérik, lassan elérkezünk a virtuális valóság küszöbére, s az áruházak polcain okos telefonok, okos tévék sorakoznak. A több szobát elfoglaló számítógépeket felváltották a laptopok, vagy a táblagépek, melyek egy kisebb táskába is beférnek. Sőt! A zsebünkben nyugvó okos telefonok is tulajdonképpen számítógépek, melyekkel telefonálni is lehet.

A fentiekből adódik, hogy az informatika tantárgy szinte nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a következő generáció biztonsággal tudja használni ezeket az eszközöket. Akármilyen munkakört választanak később, elkerülhetetlen, hogy számítógépet használjanak, interneten kutassanak, vagy csak kikapcsolódjanak egy-egy izgalmas játék, vagy film segítségével. Úgy érzem, a mi felelősségünk is, hogy milyen kapcsolatot alakítunk ki a gyermek és a számítógép között. Minél korábban kezdjük, annál jobb eredményeket érhetünk el, ha a megfelelő módszereket alkalmazzuk. Emellett néha a szülők meggyőzése is szükséges, hiszen van, aki azt mondja, hogy nem szeretné, hogy a gyermeke gépfüggő legyen, így nem engedi számítógép közelébe. Ekkor kell megbeszélni, hogy egyrészt a függőséget nem az a napi negyed óra / húsz perc alakítja ki, ami ideális arra, hogy a gyermek az alapokkal megismerkedhessen (az egyik leghatásosabb, a heurisztikus módszerrel, hiszen ő maga fedez fel mindent), másrészt a modern rendszerek rendelkeznek fejlett szülői védelemmel, így akár órára is megszabhatjuk, meddig játszhat csemeténk. Ha letelt az idő, a gép kikapcsol.

Informatika tanárként úgy gondolom, hogy a legújabb Nemzeti Alaptantervnek (továbbiakban: NAT) való megfelelés egyik záloga, ha azoknak a témaköröknek szentelünk nagyobb figyelmet, amely a számítógép-használat szinte minden pillanatában jelen van. Így biztosíthatjuk, hogy akármerre vezesse gyermekünket a sors, később, minden esetben helyt tudjon állni, s olyan alapokat kapjon, melyekre bátran építhet. Ebben elengedhetetlen a szülők támogatása, hiszen ha nem oldják fel otthon a tilalmat (ahol létezik ilyen), csupán gyermekük dolgát nehezítik meg, hiszen véglegesen elzárni már nem lehet őket az informatika világától.

A fentiekből adódóan a magas színvonalú oktatás mellett szükség van egy olyan, a maga kategóriájában összetett, és szintén magas színvonalú versenyre, amely egyrészt további kutatásra ösztönzi a tanulókat, másrészt pedig az egészséges versenyszellemet is kielégíti. Ahogyan a sport megtanít minket becsülettel győzni, s tisztességgel veszíteni, egy versenyből is sokat tanulhatnak a résztvevők. A dobogósok azt, hogy a sok munka elnyeri jutalmát, s megéri időt áldozni az önálló kutatásra, míg azok, akik nem kerültek be az első három közé, részesei lehettek egy izgalmas és érdekes versenynek, új ismeretekkel gazdagodtak felkészülés közben, (ezért ezen a versenyen mindenki csak nyer), s megtapasztalhatták azokat a hiányosságokat, melyeknek pótlásával akár az első helyet is megszerezhetik.

A verseny megalkotásakor és a feladatlapok elkészítésekor az alábbi elvek vezettek:

• Az egyenlőség elve: Egyrészt gyermek-gyermek között értendő, amely kimondja, hogy a versenyen nincs nagyobb esélye annak, aki több időt tölt a gép előtt, mint annak, aki kevesebbet. Ezt a speciálisan, erre a célra kidolgozott, konkrét ismeretekre alapozó feladatok biztosítják. Emellett iskola-iskola között is megvalósítható az alapelv, tehát az az iskola sem élvez egyértelmű előnyt, ahol már első osztálytól kezdve van informatika oktatás. A feladatok gondos válogatás után a NAT, a kerettantervek és különböző iskolák helyi tantervének összevetése és elemzése során készültek. Így például amit "A" iskola nem tanít hatodikban, tanítja "B", tehát minden elem valahol fellelhető. Ezért is adom közre a pontos ismeretanyag-szükségletet minden évfolyamon (lásd később).

• A hasznosság elve: Másik célom az volt, a gyermekek olyan ismeretanyagot sajátítsanak el, ami mindenképpen hasznos lesz számukra, akkor is, ha nem dobogós helyen végeznek. Szeretném elkerülni, hogy ezek az ismeretek a három napos tudás kategóriájába essenek (tudtam a verseny előtti napon, tudtam a verseny napján és esetleg tudom utána egy nappal), így olyan anyagrészekről van elsősorban szó, ami előkerül a mindennapos számítógép-használat során is (pl. fájlok átnevezése, áthelyezése, törlése). Emellett felsőbb évfolyamokon kitérünk az adatvédelemre, (a személyes adatok védelmét kiemelve) és a vírusirtásra is.

• A változatosság elve: Szerettem volna, ha a verseny minden évfolyamon változatos lenne, s így mindenkit sikerélmény érne. Ezért a feladatok az évfolyamszintű ismeretanyag nagy részét (70-80%-át) tartalmazzák. Ennél nagyobb arányra nincs lehetőség a terjedelem és az időkeret miatt. Nem az a lényeg, hogy mindenki minden feladatot hibátlanul oldjon meg, hanem az, hogy a figyelmüket irányítsa rá az informatika egyes területeire.

A verseny feladatai a mindennapokban is használt tevékenységekre épülnek, amelyekre minden munkakörben szüksége lesz. Mivel a számítógépet sok gyerek készségszinten használja, az alábbiakban bemutatott témakörök mindegyike előkerül nemcsak tanórán, hanem egy-egy, más tantárgyból kapott beadandó feladat során is. Ilyen a házidolgozat (begépelése, elmentése, kinyomtatása), vagy plakát készítése (kép keresése az interneten, beillesztés a dokumentumba, szerkesztés, esetleg kinyomtatás). Így szinte rá vannak kényszerülve, hogy megtanulják, hiszen a kollégák közül egyre többen használják a modern tanulásszervezési formákat, különösen az erkölcstannál, mely ezen a téren a leggazdagabb lehetőségekkel rendelkezik. Ilyen a projektmódszer, vagy a mozaik módszer (kooperatív tanulás), hiszen ezek segítik a legjobban a hátránykompenzációt – melyre iskolánk különös hangsúlyt fektet.

Tapasztalati tény, hogy amit számítógéppel kell csinálni, már nem is annyira unalmas, vagy száraz. Erre bizonyíték (nyelvszakosként szintén tapasztalatból mondom), hogy a jobb angolkönyvek (Spark, Fairyland) rendelkeznek olyan diák CD-vel, melyen a feladatok, párbeszédek interaktív formában is megtalálhatók.

A verseny is ezt célozza meg: a fentiek segítségével a gyerekek (és a kollégák) ösztönzése arra, hogy a folyamatorientált tevékenységből térjünk át a kimenetorientáltra. A verseny második fordulójában, például nem az a lényeg, hogy a bemutató hogyan készül (maga a folyamat nem érdekes), hanem hogy mi lesz belőle. A verseny gyermekközpontúsága pedig témájából adódik, hiszen melyik gyerek ne szeretne játszani? Na de ahhoz, hogy elindítsunk egy játékot a számítógépen, mi minden kell? Telepítés, rendszerkövetelmények megtekintése, letöltés (ha kell), aktiválás, kipróbálás, hibák felfedése, stb. Ehhez (is) biztosít a verseny tudást és ismeretanyagot.

A fentiek mellett az első fordulóban szereplő, kifejtendő feladatok (amelyekből a II. forduló felépül) is hozzájárulnak ahhoz, hogy az eddigi tudásukat és tapasztalatukat szintetizálják, és ennek segítségével egy magasabb tudásszintre lépjenek. Ilyenek például a vírusok, az adatvédelem, vagy az internet veszélyei.

A számítógép-használat (különösen kisgyermek korban) engedélyezése, vagy korlátozása a szülők hatásköre. Első lépés a versenyre felkészülő gyermekek szüleivel konzultálni arról, hogy amennyiben a napi kvóta mennyisége nem elegendő a megfelelő gyakorláshoz, érdemes emelni a lehetőségeken. Természetesen csak addig, amíg ez nem megy a tanulás rovására. Én rendszeresen konzultálok tehetséges gyermekek szüleivel arról, hogyan lehet a gyermeket úgy támogatni, hogy a többi tantárgy se kerüljön háttérbe, de ha ebben van sikerélménye, akkor az folyamatosan fennmaradjon. Maga a versenyre való felkészülés is a szülők segítségével zajlik, és az eredményhirdetéskor együtt örülhetnek csemetéikkel. Kell ennél sikeresebb együttnevelés, tanár – diák – szülő kapcsolat?

Ha valamit el szeretnék érni, nehezen mondok le róla. Például nem találtam megfelelő nyelvtankönyvet angolból alsósoknak, hát írtam egyet. Rengeteg informatikai versenyt néztem meg, elemeztem, de egyik sem hasonlított arra, amit én szerettem volna látni. Rengeteg volt például, ami a programozásról szólt. A programozás az informatika egyik ága, pont olyan, mint például a szövegszerkesztés. Nagyon sok évnek, gyakorlásnak kell elmúlnia ahhoz, hogy a programozói tudás alkalmazás- és versenyképes legyen. Negyedik osztálytól nyolcadik osztályig (a verseny évfolyamait tekintve) az Imagine Logo programot használják az algoritmizálás tanítására. Valóban hasznos program, alkalmas arra, amire használják, de hiányzik a gyakorlati haszna. Megtanulnak vele kört, házat, fraktálokat rajzolni, magasabb szinten társas játékot is készíthetnek. És pont. Programoznak közben, fejlődnek is, de számomra valami hiányzik. Valami, ami azt mondja: megérte egy órát küzdeni ezzel a feladattal.

A programozás folyamata összetett. Annyira, hogy minden nyelvhez külön szakkönyvek íródtak. Van benne logika, de legalább ugyanannyi kivétel, elágazás, csomópont, s még sorolhatnám. Én soha nem erőltettem (s máig sem teszem) ezt a témát: megmutatom az alapokat, aki szeretne, ebből tovább építkezhet, de mélyebben belemenni nincs értelme, hiszen azok a nyelvek, melyekkel igazi programokat lehet létrehozni, teljesen más szintaxissal rendelkeznek. Ha már programozás, akkor weboldalt szoktam velük készíteni HTML kódokkal. Itt nehezítés, hogy nem rögtön látják a változást, nehezebb felderíteni a hibát (mint az igazi programokban).

Ezen felül szinte minden verseny foglalkozik a programozással (van, amelyiknek csak ez a témája), s én nem szerettem volna egy újabbat tenni a sorba. Célom az volt, hogy különleges legyen, melynek ismeretanyaga a valódi számítógép-kezelést méri.

Mivel azonban az algoritmizálás szerepel a NAT-ban, így az elméleti feladatsorokban megtalálhatóak az ezzel kapcsolatos feladatok. Egy dolgot azonban mindvégig szem előtt tartok: az informatika nem csak programozásból áll. Sőt! Az is csupán egy részterület, mint például az önálló dokumentumok létrehozása, vagy az interneten történő kommunikáció. Az igaz, hogy minden programot írni kell, de erre az Imagine Logo értelemszerűen alkalmatlan, s nem is az általános képzés feladata a programozás magas szintű tanítása.

Ezért nincs benne programozási feladat, csupán algoritmizálási. Ez pedig egyszerű, matematikai logikával megoldható. Az alábbi lépések szükségesek a verseny lebonyolításához:

1. Az első és a második forduló időpontjának kijelölése az éves munkatervben
2. Tehetséges tanulók kiválasztása a versenyre, szakkör szervezése a felkészítéshez
3. A feladatlapok megírása, illetve átvett feladatbank esetén aktualizálás (például operációs rendszer, Office, …)
4. A megnyitó időpontjának konkretizálása, megnyitó szervezése
5. Az első forduló (a megnyitó napján) megszervezése: termek kialakítása, feladatlapok nyomtatása; esszéfeladatok borítékba helyezése
6. A megnyitó megtartása, az intézményvezető, illetve a verseny koordinátorának beszédei
7. Az első forduló lebonyolítása (felügyelő tanárok, jutalmak, struktúrák)
8. Az első forduló feladatlapjainak javítása, a javítókulcs alapján; tanulók közötti sorrend megállapítása
9. Az első forduló győzteseinek kihirdetése, a második forduló feladatának kihirdetése
10. A második forduló technikai előkészítése, megszervezése
11. A második forduló lebonyolítása, pontozás
12. Pontok összeadása, végeredmény kiszámítása
13. Eredményhirdetés; ünnepség előkészítése, megszervezése

A verseny sikeres lebonyolításához szükséges eszközök listája tulajdonképpen meglepően egyszerű, semmi extra dolog nincs benne. Az első fordulóhoz semmilyen különleges eszköz nem kell, csupán a kinyomtatott feladatlapok, illetve üres tantermek a megíráshoz. A második fordulóhoz feladat függően laptopok, internetelérés, illetve olyan szoftverek szükségesek, mint Microsoft Office, tehát ez a forduló már eszközigényesebb. Ez azonban mindig az iskolánkban zajlik, így ezeket mi biztosítjuk. (A versenyszabályzat is kimondja, hogy "hozott anyaggal" nem dolgozhatnak.)

A tanulócsoportok (mivel versenyről van szó) összetételében két fő irányvonal lehetséges. A gyakoribb, hogy minden tag ugyanazt tudja, ugyanannyira "képzett" (vagy a képzettségbeli különbségek irrelevánsak) és így dolgoznak össze. A másik csapásirány, hogy minden tag más területen képzettebb, mint a többi, így a kérdéstípustól függően lehet a vezető szerep mindig másé.

A versenyt mindenkinek ajánlom, a legjobb szívvel. Az informatika tantárgy az élet minden területén fontos, így nincs olyan intézménytípus, vagy az intézmény által követett irányvonal, amelybe ne illeszkedne vele egy kis informatika, vagy számítástechnika.

Informatika verseny rengeteg van. De tényleg. Ha utánanézünk, talán úgy is érezhetjük, több is, mint kellene. Csakhogy a legtöbb valamely speciális területet tűz ki célul. Például programozás (na, ilyennel van elárasztva az egész informatikaverseny-piac), weboldalkészítés, dokumentumkészítés. Én ezeknek vettek az alapkoncepcióját, kiraktam belőlük a nem életközeli helyzeteket és összeolvasztottam, így alakult ki a saját versenyem. Ezek a feladatok egytől egyig élet közeliek és a mindennapi használatban is megjelennek